Emlékezzünk ezerrel

Stílusgyakorlat Lackfi János kreatív írás csoportjában #1(A cím kötött, a téma, a terjedelem és a stílus előre meghatározott) Emlékszem Mátéra és Lukácsra, ők írtak a pásztorokról és Augustus császárról.Emlékszem a fagyos koraestékre, ahogy szenteste sétálunk nagyanyám három nővéréhez, mindig hozzájuk, évről évre. Emlékszem az ünnepi vacsorára, húsleves, pörkölt, házi krémes; kivételes alkalmakra tartogatott porcelán szervíz. Tovább…

Régen minden jobb volt

Régen minden jobb volt, ezt hallani úton-útfélen, ezt látom a fészbúk falamon, színes-érzelmes posztok hirdetik fennen a letűnt korok dicsőségét. Most épp’ ez jött velem szembe: „Régen az embereknek még volt idejük egymásra, a beszélgetésre.”Érdekes, szerintem most is van. Csomó embert ismerek, akinek van ideje egyre s másra. Főként arra, ami fontos neki. „Nagymama kicsi Tovább…

A síró elefánt

Garzonlakás, frissen festett falak, vajszínű padlószőnyeg, fényes fehérre mázolt ajtók. Az ablakok előtt csipkefüggöny, leér a radiátor előtt egészen a földig, fent, a karnison szobai futóka levelei tekeregnek tarka összevisszaságban. Ülőgarnitúra az egyik oldalon, a másikon egymás mellett konyhai székek és narancssárga pilleszékek, azok a szétszedhető, homokóra alakú formatervezett csodák, a kor remekei. A mennyezetről Tovább…

Színes világ

Félig állok, félig hasalok a terebélyes cseresznyefa egyik ágán. Kedvenc helyem ez, jól belátom az udvart, a kaputól kezdve a kert végéig. Enyém az egész világ. Tíz-tizenegy éves lehetek, de lehet, hogy csak kilenc. Álmos kora nyári délután: június eleje van, előttem a szünidő, a végtelen nyár, az egész élet. A hatalmas cseresznyefa minden ágát Tovább…